A Székely Székek és címerei:

Csíkszék címere

 

Háromszék címere

 

 

Marosszék címere

Udvarhelyszék címere

 

 

 Aranyosszék Címere

 

 

 

 

 

 A székely székek rendszere akkor kezd körvonalazódni, amikor mai lakterületükre történt telepedésük után rövidesen, a helyhezkötött életmód nyomán - no meg a központi hatalom unszolására - a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlik, átadva helyét egy új, immár területi tagolódásnak.

A székek (lat. sedes) bíráskodási, közigazgatási és katonai autonómiával rendelkező közhatóságok voltak azoknál a középkori Magyarországon élő, általában idegen eredetű népcsoportoknál, amelyek jogállása eltért a vármegyei lakosságétól (szászok, székelyek, kunok, jászok, szepesi "lándzsás nemesek"). Maga az elnevezés feltehetően a bírósági fórum jelentésű bírói székre utal. Bár a székely szék sokban hasonlított a nemesi vármegyéhez, különbözött is ettől, hiszen a katonáskodó székely társadalom hadi igazgatása a törvénykezési, közigazgatási, közegészségügyi teendőkön túlmutató, olykor bonyolult és nehéz feladatokat rótt vezetőire.

A hét székely szék kialakulási folyamata, a széki intézmény kikristályosodásával együtt, úgy tűnik a XIV. század utolsó éveiben ért véget. Udvarhelyszék (melyet egyes későbbi források főszék  -  "Capitalis Sedes"  -  gyanánt emlegetnek) területi súlypontja a Nagyküküllő felső folyására esett, átnyúlva az Olt vízgyűjtő medencéjéhez tarozó Homoródok és a Vargyas meg Kormos vidékére; Marosszék a Maros és a Nyárád mentén jött létre, Csíkszék az Olt és a Maros felső folyásán, Sepsi-szék az Olt és a Feketeügy közti területen, Orbai-szék a Feketeügytől balra, Kézdi-szék ugyanazon vízfolyás felső szakaszán, a Kárpátok karéja védelmében, és végül Aranyosszék a hasonnevű folyóvíz mentén. A XVII. század kezdetén Sepsi-, Kézdi- és Orbai-szék egyesülése révén alakul Háromszék, így a székely székek száma ötre csökken. Néhány szék kebelében ún. fiúszékek jöttek létre: Sepsiszékben Miklósvár, Csíkszékben Gergyó és Kászon, Udvarhelyszéken Keresztúr és Bardóc, Marosszékben Szereda.

A székeket a székgyűlés irányította, melyen kezdetben részt vehetett a székben lakó valamennyi szabad székely, de a XV-XVI. századtól az első két rend tagjai (a főemberek és a lófők) sajátították ki a döntés jogát. A székgyűlések közti időszakban az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat a szék választott tisztviselői látták el, akik a gyűlések levezetését is biztosították. E tisztségviselők: a hadfölkelés szervezésében, valamint a bíráskodásban főszerepet játszó hadnagy vagy kapitány (maior exercitus, capitaneus), a bíráskodásban ténykedő székbíró (judex terrestris, judex sedis), illetve a törvénynapokon az ítélethozatalban közreműködő "szék vénei" (seniores), a későbbi esküdtek (jurati assessoribus).

A szék viszont csak részben volt önálló, egyébként a székely közösség szerves részét képezte, azaz a központi hatalommal és egyéb hatóságokkal (vármegyék, szász univerzitás) nem közvetlenül, hanem a "három rend székelyeinek összessége", a "székely nemzet" nevében lépett kapcsolatba. A székely univerzitás tehát kezdetben kifelé úgy érvényesült, mint egységes vármegye, mint osztatlan ispánság, tekintet nélkül a kebelében létrejött tagozódásra. A székely nemzet (natio siculica; 1437-től a kápolnai unió, az unio trium nationum tagja, a középkori Erdély rendi nációja és - nota bene! - nem etnikai értelemben vett nemzete) közös dolgait a nemzetgyűlés intézte, melyet a székelyföldi viszonylatban központi fekvésű Udvarhelyszéken (jobbára Udvarhely városában, vagy a Nagyküküllő-menti Agyagfalván) tartottak; a székely ispán, illetve különleges esetekben Udvarhelyszék kapitánya hívta össze. Udvarhelyszéket - ahol 1505 és 1562 között az egész Székelyföldre érvényes ítéleteket hozó fellebbviteli törvényszék is működött - minden bizonnyal központi fekvése avatta főszékké (capitalis sedes), vagy későbbi szóhasználat szerint székely anyaszékké, ám a többi szék képviselői szinte kínosan vigyáztak arra, hogy e státus ne jelentsen valamiféle felsőbbrendű, a "székely nemzet" egésze felett disponáló tényleges auktoritást.

Ide kívánkozik egy zárójel a "székely anyaváros", vagy ahogyan ógörög műszóval nevezték, "Areopolisz" XVIII. századtól adatolható nimbuszáról. Napjainkban ez egy kicsit aktuálpolitikai színezetet nyert, a járulékos túlzásokkal együtt.  Mert túlzás Székelyudvarhelyt egyszerűen - és jelen időben - "székely főváros"-ként emlegetni (mint a 2004-es helyhatósági választások némely plakátjain), de a kisváros ürügyén ironizálva sugallni, hogy e kijelentésnek semmi alapja, ráadásul kerek-perec kijelenteni: "Marosvásárhely volt vagy hétszáz évig a Székelyföld fővárosa", ugyanakkora hiba. A főváros mindenekelőtt adminisztratív kategória. Marosvásárhely amiatt, hogy a székelyek lakta terület peremén feküdt, eleve nem válhatott a székely közélet centrumvá, 1616-tól pedig, miután szabad királyi város lett, jogilag is kizárta magát a Székelyföld kötelékéből. Itt visszautalnék a fennebb írottakra: a székely önkormányzat egyik paradox jellegzetessége, hogy bár katonai lényegű, nem tűr területi központot. Udvarhely mezőváros székely nemzetgyűléseknek, majd fellebbviteli bíróságnak adott otthont, a fejedelmi korban pedig a központi hatalom meggpróbálta itt (a Székely Támadt várban) kialakítani székely politikája végrehajtó támaszát (mint erről alább bővebben szó esik), ám ez - akár a fellebbviteli törvényszék esetében - ismét csak rövid távon működött. Itt őrizték a fejedelemség korában a hivatalosan használt mértékegységek egész Székelyföldre érvényes minta-darabjait (etalonjait), az udvarhelyi kapitány kezelte-vigyázta (1659-től bizonyíthatóan, egészen a székely székek megszűnéséig) a "székely nemzet" pecsétnyomóját. E tagadhatatlan tényekre, illetve előzményekre alapozva próbált Udvarhely (elsősorban a szék, olykor a város is, késő-középkori és újkori története során) egyfajta hegemón szerepkörben tetszelegni, amit azonban a székely közösség következetesen elutasított. De - pontosan eme örökös (és nota bene: ma is létező!) hegemónia-ellenes hangulatnak köszönhetően - másik "pánszékely" központ sem alakulhatott.

Visszatérve a székely önkormányzat működéséhez: a nemzetgyűlést összehívó és ott elnöklő székely ispán a széki tisztviselőktől eltérően nem a szék, hanem a király hivatalnoka, akit a király nevezett ki, előbb inkább magyarországi, majd erdélyi főnemesek, de sohasem a székelyek közül. Hunyadi Jánossal kezdődően az erdélyi vajdák egyszersmind székely ispánok is voltak.

A XV. századtól a központi hatalom a királybírói tisztség létrehozása révén is erősítette befolyását a székely székekben. Ezek a központilag kinevezett királybírák fokozatosan átvették a székbírók szerepkörét.

 

 

Aranyosszék	Csíkszék	Udvarhelyszék	Marosszék	Háromszék

 

Aranyos Szék
Település neve (XIX. sz.)	Románul	Jelenlegi megye	Megjegyzés
Alsószentmihály	Sinmihaiu de Jos	Kolozs
Aranyosmohács	Măhăceni	Fehér
Aranyospolyán	Poiana	Kolozs	Ma Torda része
Aranyosrákos	Vălenii de Arieş	Kolozs	Ma Várfalva része
Bágyon	Bădeni	Kolozs
Csákó	Cicău	Fehér
Csegez	Pietroasa	Kolozs
Dombró	Dumbrava	Fehér
Felsőszentmihály	Mihai Viteazu*	Kolozs	*A falut románul átnevezték a XX. században
Felvinc	Unirea	Fehér
Harasztos	Călăraşi	Kolozs
Inakfalva	Inoc	Fehér
Kercsed	Stejeriş	Kolozs
Kövend	Plăieşti	Kolozs
Marosörményes	Ormeniş	Fehér
Marosveresmart	Vereşmort	Fehér	Ma Felvinc része
Mészkő	Cheia	Kolozs
Sinfalva	Corneşti	Kolozs
Székelyföldvár	Războieni-Cetate	Fehér
Székelyhidas	Podeni	Kolozs
Székelykocsárd	Lunca Mureşului	Fehér
Várfalva	Moldoveneşti	Kolozs

 

 

Csík Szék
Település neve (XIX. sz.)	Jelenlegi román név	Megye	Megjegyzés
Balánbánya	Balan	Hargita
Borszék	Borsec	Hargita
Csatószeg	Cetatuia	Hargita
Csíkbánkfalva	Bancu	Hargita
Csíkcsicsó	Ciceu	Hargita
Csíkcsomortán	Soimeni	Hargita
Csíkdánfalva	Danesti	Hargita
Csíkjenőfalva	Ineu	Hargita
Csíkmadaras	Madaras	Hargita
Csíkménaság	Armaseni	Hargita
Csíkrákos	Racu	Hargita
Csíksomlyó	Sumuleu Ciuc	Hargita	Ma Csíkszereda része
Csíkszentdomokos	Sindominic	Hargita
Csíkszentgyörgy	Ciucsingiorgiu	Hargita
Csíkszentimre	Sintimbru	Hargita
Csíkszentkirály	Sincraieni	Hargita
Csíkszentlélek	Leliceni	Hargita
Csíkszentmiklós	Nicolesti	Hargita
Csíkszentsimon	Sinsimion	Hargita
Csíkszenttamás	Tomesti	Hargita
Csíkszereda	Miercurea Ciuc	Hargita
Csíktaploca	Toplita Ciuc	Hargita	Ma Csíkszereda része
Csíkverebes	Vrabia	Hargita
Ditró	Ditrau	Hargita
Galócás	Galautas	Hargita
Gyergyóalfalu	Joseni	Hargita
Gyergyóbékás	Bicazu Ardelean	Neamţ
Gyergyóremete	Remetea	Hargita
Gyergyószentmiklós	Gheorgheni	Hargita
Gyergyóvárhegy	Subcetate	Hargita
Gyimesbükk	Ghimes-Faget	Bákó
Gyimesfelsőlok	Lunca de Sus	Hargita
Gyimesközéplok	Lunca de Jos	Hargita
Karcfalva	Cârţa	Hargita
Kászonaltíz	Plaiesi de Jos	Hargita
Kászonfeltíz	Plaiesi de Sus	Hargita
Kászonimpér	Imper	Hargita
Lázárfalva	Lazaresti	Hargita
Mádéfalva	Siculeni	Hargita
Salamás	Sarmas	Hargita
Szárhegy	Lazarea	Hargita
Szépvíz	Frumoasa	Hargita
Tekerőpatak	Valea Strimba	Hargita
Tusnád	Tusnad	Hargita
Tusnádfürdő	Baile Tusnad	Hargita

 

 

 

Három Szék
Település neve (XIX. sz.)	Jelenlegi román név	Megye	Megjegyzés
Aldoboly	Dobolii de Jos	Kovászna
Angyalos	Angheluş	Kovászna
Bereck	Breţcu	Kovászna
Bölön	Belin	Kovászna
Csomakőrös	Chiuruş	Kovászna
Eresztevény	Eresteghiu	Kovászna	Ma Maksa része
Esztelnek	Estelnic	Kovászna
Felsőcsernáton	Cernatu de Sus	Kovászna
Gelence	Ghelinţa	Kovászna
Haraly	Harale	Kovászna
Hilib	Hilib	Kovászna
Illyefalva	Ilieni	Kovászna
Kézdimartonos	Mărtănuş	Kovászna
Kézdioroszfalu	Ruseni	Kovászna	Ma Kézdivásárhely része
Kézdiszászfalu	Sasausi	Kovászna	Ma Kézdivásárhely része
Kézdiszentlélek	Sinzieni	Kovászna
Kézdivásárhely	Târgu Secuiesc	Kovászna
Kilyén	Chilieni	Kovászna
Kisbacon	Băţanii Mici	Kovászna
Kisborosnyó	Boroşneu Mic	Kovászna
Komolló	Comolău	Kovászna	Ma Réty része
Középajta	Aita Medie	Kovászna
Kurtapatak	Valea Scurta	Kovászna
Lemhény	Lemnia	Kovászna
Maksa	Moacşa	Kovászna
Málnás	Malnaş	Kovászna
Nagyajta	Aita Mare	Kovászna
Nagybacon	Băţanii Mari	Kovászna
Nagyborosnyó	Boroşneu Mare	Kovászna
Nyujtód	Lunga	Kovászna
Oltszem	Olteni	Kovászna
Ozsdola	Ojdula	Kovászna
Szentkatolna	Cătălina	Kovászna
Sepsibodok	Bodoc	Kovászna
Sepsiszentgyörgy	Sfântu Gheorghe	Kovászna
Sósmező	Poiana Sărată	Bákó
Szacsva	Saciova	Kovászna
Szárazajta	Aita Seacă	Kovászna
Torja	Turia	Kovászna
Uzon	Ozun	Kovászna
Zabola	Zăbala	Kovászna
Zágon	Zagon	Kovászna

 

 

 

Maros Szék
Település neve (XIX. sz.)	Jelenlegi román név	Megye	Megjegyzés
Ákosfalva	Acăţari	Maros
Backamadaras	Păsăreni	Maros
Berekeresztúr	Bira	Maros
Búzaháza	Grâuşorul	Maros
Csókfalva	Cioc	Maros	Ma Hármasfalu része
Fintaháza	Cinta	Maros
Folyfalva	Foi	Maros	Ma Nyárádkarácsony része
Geges	Ghinesti	Maros
Harasztkerék	Roteni	Maros
Havad	Neaua	Maros
Illyésmező	Ilieşi	Maros
Káposztásszentmiklós	Nicoleşti	Maros	Ma Nyárádkarácsony része
Kebele	Sânişor	Maros
Kebeleszentivány	Ivăneşti	Maros
Kelementelke	Călimăneşti	Maros
Kibéd	Chibed	Maros
Kisgörgény	Gruişor	Maros
Kislekence	Lechincioara	Maros
Lukafalva	Gheorghe Doja*	Maros	*Románul átnevezték a XX. században
Lukailencfalva	Ilieni	Maros	Ma Lukfalva része
Makfalva	Ghindari	Maros
Malomfalva	Moreşti	Maros
Marosvásárhely*	Tîrgu Mureş	Maros	*középkori neve: Székelyvásárhely
Meggyesfalva	Mureşeni	Maros
Mezőbergenye	Berghia	Maros
Mezőcsávás	Ceuaşu de Câmpie	Maros
Mezőfele	Câmpenita	Maros
Mezőkölpény	Culpiu	Maros
Mezőmadaras	Mădăraş	Maros
Mezőménes	Herghelia	Maros
Mezőpanit	Pănet	Maros
Mezősámsond	Gheorghe Sincai*	Maros	*románul átnevezték a XX. században
Mezőszabad	Voiniceni	Maros
Mikháza	Călugăreni	Maros
Nagyernye	Ernei	Maros
Nyárádmagyarós	Măgherani	Maros
Nyárádremete	Eremitu	Maros
Nyárádselye	Sirea Nirajului	Maros
Nyárádszentbenedek	Murgesti	Maros
Nyárádszereda	Miercurea Nirajului	Maros
Nyárádtő	Ungheni	Maros
Rigmány	Rigmani	Maros
Sóvárad	Sărăţeni	Maros
Szabéd	Săbed	Maros
Székelyabod	Abud	Maros
Székelybere	Bereni	Maros
Székelyhodos	Hodoşa	Maros
Székelyszentistván	Stefănesti	Maros	Ma Hármasfalu része
Székelyvaja	Valenii	Maros
Szentgerice	Gălăţeni	Maros
Szentháromság	Troiţa	Maros
Szováta	Sovata	Maros

 

 

 

Udvarhely Szék
Település neve (XIX. sz.)	Jelenlegi román név	Megye	Megjegyzés
Agyagfalva	Lutita	Hargita
Alsóboldogfalva	Bodogaia	Hargita
Alsófalva	Ocna de Jos	Hargita
Atyha	Atia	Hargita
Bágy	Badeni	Hargita
Bözöd	Bezid	Maros
Bözödújfalu	Bezidu Nou	Maros	a település megsemmisült a Ceausescu-időszakban
Énlaka	Inlaceni	Hargita
Erdőfüle	Filia	Kovászna
Etéd	Atid	Hargita
Farkaslaka	Lupeni	Hargita
Felsőboldogfalva	Feliceni	Hargita
Felsősófalva	Ocna de Sus	Hargita
Fenyéd	Bradesti	Hargita
Firtosmartonos	Firtanus	Hargita
Firtosváralja	Firtusu	Hargita
Gagy	Goagiu	Hargita
Homoródalmás	Meresti	Hargita
Homoródjánosfalva	Ionesti	Brassó
Homoródújfalu	Satu Nou	Hargita
Kadicsfalva	Cadiseni	Hargita	Ma Székelyudvarhely része
Kápolnásfalu	Capalnita	Hargita	Ma Szentegyházasfalu része
Korond	Corund	Hargita
Kőrispatak	<FONT style="FONT-FAMILY: " face="trebuchet ms,ge

Oldal: SZÉKELY SZÉKEK és Cimereik
ERDÉLYBE UTAZZ - © 2008 - 2025 - erdelybeutazz.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat