ERDÉLYBE UTAZZ

ERDÉLY, SZÉKELYEK, MAGYAROK-HUNOK-ATILLA, MAGYAR ŐSTÖRTÉNET, HONISMERET-MAGYARSÁGTUDOMÁNY-MAGYAR NYELV EREDETE, MAGYAR VERSEK, KIRÁNDUÁS, ERDÉLYI UTAZÁS, ERDÉLYI SZÁLLÁS, SZÉKELY VICC, SZÉKELY KONYHA-MAGYAR KONYHA

A Székely Székek és címerei:

Csíkszék címere

csikszek.jpg

 

Háromszék címere

 

haromszekcimer.jpg

 

Marosszék címere

marosszek.jpg

Udvarhelyszék címere

udvarhelyszekcimer.jpg

 

 

 Aranyosszék Címere

 

 aranyosszek.jpg

 

 

 

 A székely székek rendszere akkor kezd körvonalazódni, amikor mai lakterületükre történt telepedésük után rövidesen, a helyhezkötött életmód nyomán - no meg a központi hatalom unszolására - a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlik, átadva helyét egy új, immár területi tagolódásnak.

A székek (lat. sedes) bíráskodási, közigazgatási és katonai autonómiával rendelkező közhatóságok voltak azoknál a középkori Magyarországon élő, általában idegen eredetű népcsoportoknál, amelyek jogállása eltért a vármegyei lakosságétól (szászok, székelyek, kunok, jászok, szepesi "lándzsás nemesek"). Maga az elnevezés feltehetően a bírósági fórum jelentésű bírói székre utal. Bár a székely szék sokban hasonlított a nemesi vármegyéhez, különbözött is ettől, hiszen a katonáskodó székely társadalom hadi igazgatása a törvénykezési, közigazgatási, közegészségügyi teendőkön túlmutató, olykor bonyolult és nehéz feladatokat rótt vezetőire.

A hét székely szék kialakulási folyamata, a széki intézmény kikristályosodásával együtt, úgy tűnik a XIV. század utolsó éveiben ért véget. Udvarhelyszék (melyet egyes későbbi források főszék  -  "Capitalis Sedes"  -  gyanánt emlegetnek) területi súlypontja a Nagyküküllő felső folyására esett, átnyúlva az Olt vízgyűjtő medencéjéhez tarozó Homoródok és a Vargyas meg Kormos vidékére; Marosszék a Maros és a Nyárád mentén jött létre, Csíkszék az Olt és a Maros felső folyásán, Sepsi-szék az Olt és a Feketeügy közti területen, Orbai-szék a Feketeügytől balra, Kézdi-szék ugyanazon vízfolyás felső szakaszán, a Kárpátok karéja védelmében, és végül Aranyosszék a hasonnevű folyóvíz mentén. A XVII. század kezdetén Sepsi-, Kézdi- és Orbai-szék egyesülése révén alakul Háromszék, így a székely székek száma ötre csökken. Néhány szék kebelében ún. fiúszékek jöttek létre: Sepsiszékben Miklósvár, Csíkszékben Gergyó és Kászon, Udvarhelyszéken Keresztúr és Bardóc, Marosszékben Szereda.

A székeket a székgyűlés irányította, melyen kezdetben részt vehetett a székben lakó valamennyi szabad székely, de a XV-XVI. századtól az első két rend tagjai (a főemberek és a lófők) sajátították ki a döntés jogát. A székgyűlések közti időszakban az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat a szék választott tisztviselői látták el, akik a gyűlések levezetését is biztosították. E tisztségviselők: a hadfölkelés szervezésében, valamint a bíráskodásban főszerepet játszó hadnagy vagy kapitány (maior exercitus, capitaneus), a bíráskodásban ténykedő székbíró (judex terrestris, judex sedis), illetve a törvénynapokon az ítélethozatalban közreműködő "szék vénei" (seniores), a későbbi esküdtek (jurati assessoribus).

A szék viszont csak részben volt önálló, egyébként a székely közösség szerves részét képezte, azaz a központi hatalommal és egyéb hatóságokkal (vármegyék, szász univerzitás) nem közvetlenül, hanem a "három rend székelyeinek összessége", a "székely nemzet" nevében lépett kapcsolatba. A székely univerzitás tehát kezdetben kifelé úgy érvényesült, mint egységes vármegye, mint osztatlan ispánság, tekintet nélkül a kebelében létrejött tagozódásra. A székely nemzet (natio siculica; 1437-től a kápolnai unió, az unio trium nationum tagja, a középkori Erdély rendi nációja és - nota bene! - nem etnikai értelemben vett nemzete) közös dolgait a nemzetgyűlés intézte, melyet a székelyföldi viszonylatban központi fekvésű Udvarhelyszéken (jobbára Udvarhely városában, vagy a Nagyküküllő-menti Agyagfalván) tartottak; a székely ispán, illetve különleges esetekben Udvarhelyszék kapitánya hívta össze. Udvarhelyszéket - ahol 1505 és 1562 között az egész Székelyföldre érvényes ítéleteket hozó fellebbviteli törvényszék is működött - minden bizonnyal központi fekvése avatta főszékké (capitalis sedes), vagy későbbi szóhasználat szerint székely anyaszékké, ám a többi szék képviselői szinte kínosan vigyáztak arra, hogy e státus ne jelentsen valamiféle felsőbbrendű, a "székely nemzet" egésze felett disponáló tényleges auktoritást.

Ide kívánkozik egy zárójel a "székely anyaváros", vagy ahogyan ógörög műszóval nevezték, "Areopolisz" XVIII. századtól adatolható nimbuszáról. Napjainkban ez egy kicsit aktuálpolitikai színezetet nyert, a járulékos túlzásokkal együtt.  Mert túlzás Székelyudvarhelyt egyszerűen - és jelen időben - "székely főváros"-ként emlegetni (mint a 2004-es helyhatósági választások némely plakátjain), de a kisváros ürügyén ironizálva sugallni, hogy e kijelentésnek semmi alapja, ráadásul kerek-perec kijelenteni: "Marosvásárhely volt vagy hétszáz évig a Székelyföld fővárosa", ugyanakkora hiba. A főváros mindenekelőtt adminisztratív kategória. Marosvásárhely amiatt, hogy a székelyek lakta terület peremén feküdt, eleve nem válhatott a székely közélet centrumvá, 1616-tól pedig, miután szabad királyi város lett, jogilag is kizárta magát a Székelyföld kötelékéből. Itt visszautalnék a fennebb írottakra: a székely önkormányzat egyik paradox jellegzetessége, hogy bár katonai lényegű, nem tűr területi központot. Udvarhely mezőváros székely nemzetgyűléseknek, majd fellebbviteli bíróságnak adott otthont, a fejedelmi korban pedig a központi hatalom meggpróbálta itt (a Székely Támadt várban) kialakítani székely politikája végrehajtó támaszát (mint erről alább bővebben szó esik), ám ez - akár a fellebbviteli törvényszék esetében - ismét csak rövid távon működött. Itt őrizték a fejedelemség korában a hivatalosan használt mértékegységek egész Székelyföldre érvényes minta-darabjait (etalonjait), az udvarhelyi kapitány kezelte-vigyázta (1659-től bizonyíthatóan, egészen a székely székek megszűnéséig) a "székely nemzet" pecsétnyomóját. E tagadhatatlan tényekre, illetve előzményekre alapozva próbált Udvarhely (elsősorban a szék, olykor a város is, késő-középkori és újkori története során) egyfajta hegemón szerepkörben tetszelegni, amit azonban a székely közösség következetesen elutasított. De - pontosan eme örökös (és nota bene: ma is létező!) hegemónia-ellenes hangulatnak köszönhetően - másik "pánszékely" központ sem alakulhatott.

Visszatérve a székely önkormányzat működéséhez: a nemzetgyűlést összehívó és ott elnöklő székely ispán a széki tisztviselőktől eltérően nem a szék, hanem a király hivatalnoka, akit a király nevezett ki, előbb inkább magyarországi, majd erdélyi főnemesek, de sohasem a székelyek közül. Hunyadi Jánossal kezdődően az erdélyi vajdák egyszersmind székely ispánok is voltak.

A XV. századtól a központi hatalom a királybírói tisztség létrehozása révén is erősítette befolyását a székely székekben. Ezek a központilag kinevezett királybírák fokozatosan átvették a székbírók szerepkörét.

 

 

 Aranyosszek

 Csikszek

Udvarhelyszek 

Marosszék 

 Háromszék

 Aranyosszék

Csíkszék 

 Udvarhelyszék

Marosszék 

Háromszék 

 

Aranyos Szék
Település neve (XIX. sz.) Románul Jelenlegi megye Megjegyzés
Alsószentmihály Sinmihaiu de Jos Kolozs
Aranyosmohács Măhăceni Fehér
Aranyospolyán Poiana Kolozs Ma Torda része
Aranyosrákos Vălenii de Arieş Kolozs Ma Várfalva része
Bágyon Bădeni Kolozs
Csákó Cicău Fehér
Csegez Pietroasa Kolozs
Dombró Dumbrava Fehér
Felsőszentmihály Mihai Viteazu* Kolozs *A falut románul átnevezték
a XX. században
Felvinc Unirea Fehér
Harasztos Călăraşi Kolozs
Inakfalva Inoc Fehér
Kercsed Stejeriş Kolozs
Kövend Plăieşti Kolozs
Marosörményes Ormeniş Fehér
Marosveresmart Vereşmort Fehér Ma Felvinc része
Mészkő Cheia Kolozs
Sinfalva Corneşti Kolozs
Székelyföldvár Războieni-Cetate Fehér
Székelyhidas Podeni Kolozs
Székelykocsárd Lunca Mureşului Fehér
Várfalva Moldoveneşti Kolozs

 

 

Csík Szék
Település neve (XIX. sz.) Jelenlegi román név Megye Megjegyzés
Balánbánya Balan Hargita
Borszék Borsec Hargita
Csatószeg Cetatuia Hargita
Csíkbánkfalva Bancu Hargita
Csíkcsicsó Ciceu Hargita
Csíkcsomortán Soimeni Hargita
Csíkdánfalva Danesti Hargita
Csíkjenőfalva Ineu Hargita
Csíkmadaras Madaras Hargita
Csíkménaság Armaseni Hargita
Csíkrákos Racu Hargita
Csíksomlyó Sumuleu Ciuc Hargita Ma Csíkszereda része
Csíkszentdomokos Sindominic Hargita
Csíkszentgyörgy Ciucsingiorgiu Hargita
Csíkszentimre Sintimbru Hargita
Csíkszentkirály Sincraieni Hargita
Csíkszentlélek Leliceni Hargita
Csíkszentmiklós Nicolesti Hargita
Csíkszentsimon Sinsimion Hargita
Csíkszenttamás Tomesti Hargita
Csíkszereda Miercurea Ciuc Hargita
Csíktaploca Toplita Ciuc Hargita Ma Csíkszereda része
Csíkverebes Vrabia Hargita
Ditró Ditrau Hargita
Galócás Galautas Hargita
Gyergyóalfalu Joseni Hargita
Gyergyóbékás Bicazu Ardelean Neamţ
Gyergyóremete Remetea Hargita
Gyergyószentmiklós Gheorgheni Hargita
Gyergyóvárhegy Subcetate Hargita
Gyimesbükk Ghimes-Faget Bákó
Gyimesfelsőlok Lunca de Sus Hargita
Gyimesközéplok Lunca de Jos Hargita
Karcfalva Cârţa Hargita
Kászonaltíz Plaiesi de Jos Hargita
Kászonfeltíz Plaiesi de Sus Hargita
Kászonimpér Imper Hargita
Lázárfalva Lazaresti Hargita
Mádéfalva Siculeni Hargita
Salamás Sarmas Hargita
Szárhegy Lazarea Hargita
Szépvíz Frumoasa Hargita
Tekerőpatak Valea Strimba Hargita
Tusnád Tusnad Hargita
Tusnádfürdő Baile Tusnad Hargita

 

 

 

Három Szék
Település neve (XIX. sz.) Jelenlegi román név Megye Megjegyzés
Aldoboly Dobolii de Jos Kovászna
Angyalos Angheluş Kovászna
Bereck Breţcu Kovászna
Bölön Belin Kovászna
Csomakőrös Chiuruş Kovászna
Eresztevény Eresteghiu Kovászna Ma Maksa része
Esztelnek Estelnic Kovászna
Felsőcsernáton Cernatu de Sus Kovászna
Gelence Ghelinţa Kovászna
Haraly Harale Kovászna
Hilib Hilib Kovászna
Illyefalva Ilieni Kovászna
Kézdimartonos Mărtănuş Kovászna
Kézdioroszfalu Ruseni Kovászna Ma Kézdivásárhely része
Kézdiszászfalu Sasausi Kovászna Ma Kézdivásárhely része
Kézdiszentlélek Sinzieni Kovászna
Kézdivásárhely Târgu Secuiesc Kovászna
Kilyén Chilieni Kovászna
Kisbacon Băţanii Mici Kovászna
Kisborosnyó Boroşneu Mic Kovászna
Komolló Comolău Kovászna Ma Réty része
Középajta Aita Medie Kovászna
Kurtapatak Valea Scurta Kovászna
Lemhény Lemnia Kovászna
Maksa Moacşa Kovászna
Málnás Malnaş Kovászna
Nagyajta Aita Mare Kovászna
Nagybacon Băţanii Mari Kovászna
Nagyborosnyó Boroşneu Mare Kovászna
Nyujtód Lunga Kovászna
Oltszem Olteni Kovászna
Ozsdola Ojdula Kovászna
Szentkatolna Cătălina Kovászna
Sepsibodok Bodoc Kovászna
Sepsiszentgyörgy Sfântu Gheorghe Kovászna
Sósmező Poiana Sărată Bákó
Szacsva Saciova Kovászna
Szárazajta Aita Seacă Kovászna
Torja Turia Kovászna
Uzon Ozun Kovászna
Zabola Zăbala Kovászna
Zágon Zagon Kovászna

 

 

 

Maros Szék
Település neve (XIX. sz.) Jelenlegi román név Megye Megjegyzés
Ákosfalva Acăţari Maros
Backamadaras Păsăreni Maros
Berekeresztúr Bira Maros
Búzaháza Grâuşorul Maros
Csókfalva Cioc Maros Ma Hármasfalu része
Fintaháza Cinta Maros
Folyfalva Foi Maros Ma Nyárádkarácsony része
Geges Ghinesti Maros
Harasztkerék Roteni Maros
Havad Neaua Maros
Illyésmező Ilieşi Maros
Káposztásszentmiklós Nicoleşti Maros Ma Nyárádkarácsony része
Kebele Sânişor Maros
Kebeleszentivány Ivăneşti Maros
Kelementelke Călimăneşti Maros
Kibéd Chibed Maros
Kisgörgény Gruişor Maros
Kislekence Lechincioara Maros
Lukafalva Gheorghe Doja* Maros *Románul átnevezték
a XX. században
Lukailencfalva Ilieni Maros Ma Lukfalva része
Makfalva Ghindari Maros
Malomfalva Moreşti Maros
Marosvásárhely* Tîrgu Mureş Maros *középkori neve: Székelyvásárhely
Meggyesfalva Mureşeni Maros
Mezőbergenye Berghia Maros
Mezőcsávás Ceuaşu de Câmpie Maros
Mezőfele Câmpenita Maros
Mezőkölpény Culpiu Maros
Mezőmadaras Mădăraş Maros
Mezőménes Herghelia Maros
Mezőpanit Pănet Maros
Mezősámsond Gheorghe Sincai* Maros *románul átnevezték
a XX. században
Mezőszabad Voiniceni Maros
Mikháza Călugăreni Maros
Nagyernye Ernei Maros
Nyárádmagyarós Măgherani Maros
Nyárádremete Eremitu Maros
Nyárádselye Sirea Nirajului Maros
Nyárádszentbenedek Murgesti Maros
Nyárádszereda Miercurea Nirajului Maros
Nyárádtő Ungheni Maros
Rigmány Rigmani Maros
Sóvárad Sărăţeni Maros
Szabéd Săbed Maros
Székelyabod Abud Maros
Székelybere Bereni Maros
Székelyhodos Hodoşa Maros
Székelyszentistván Stefănesti Maros Ma Hármasfalu része
Székelyvaja Valenii Maros
Szentgerice Gălăţeni Maros
Szentháromság Troiţa Maros
Szováta Sovata Maros

 

 

 

Udvarhely Szék
Település neve (XIX. sz.) Jelenlegi román név Megye Megjegyzés
Agyagfalva Lutita Hargita
Alsóboldogfalva Bodogaia Hargita
Alsófalva Ocna de Jos Hargita
Atyha Atia Hargita
Bágy Badeni Hargita
Bözöd Bezid Maros
Bözödújfalu Bezidu Nou Maros a település megsemmisült
a Ceausescu-időszakban
Énlaka Inlaceni Hargita
Erdőfüle Filia Kovászna
Etéd Atid Hargita
Farkaslaka Lupeni Hargita
Felsőboldogfalva Feliceni Hargita
Felsősófalva Ocna de Sus Hargita
Fenyéd Bradesti Hargita
Firtosmartonos Firtanus Hargita
Firtosváralja Firtusu Hargita
Gagy Goagiu Hargita
Homoródalmás Meresti Hargita
Homoródjánosfalva Ionesti Brassó
Homoródújfalu Satu Nou Hargita
Kadicsfalva Cadiseni Hargita Ma Székelyudvarhely része
Kápolnásfalu Capalnita Hargita Ma Szentegyházasfalu része
Korond Corund Hargita
Kőrispatak <FONT style="FONT-FAMILY: " face="trebuchet ms,ge





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 62
Tegnapi: 39
Heti: 402
Havi: 1 381
Össz.: 294 249

Látogatottság növelés
Oldal: SZÉKELY SZÉKEK és Cimereik
ERDÉLYBE UTAZZ - © 2008 - 2018 - erdelybeutazz.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: erdély debrecenből - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »