A Székely Székek és címerei:
Csíkszék címere
Háromszék címere
Marosszék címere
Udvarhelyszék címere
Aranyosszék Címere
A székely székek rendszere akkor kezd körvonalazódni, amikor mai lakterületükre történt telepedésük után rövidesen, a helyhezkötött életmód nyomán - no meg a központi hatalom unszolására - a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlik, átadva helyét egy új, immár területi tagolódásnak.
A székek (lat. sedes) bíráskodási, közigazgatási és katonai autonómiával rendelkező közhatóságok voltak azoknál a középkori Magyarországon élő, általában idegen eredetű népcsoportoknál, amelyek jogállása eltért a vármegyei lakosságétól (szászok, székelyek, kunok, jászok, szepesi "lándzsás nemesek"). Maga az elnevezés feltehetően a bírósági fórum jelentésű bírói székre utal. Bár a székely szék sokban hasonlított a nemesi vármegyéhez, különbözött is ettől, hiszen a katonáskodó székely társadalom hadi igazgatása a törvénykezési, közigazgatási, közegészségügyi teendőkön túlmutató, olykor bonyolult és nehéz feladatokat rótt vezetőire.
A hét székely szék kialakulási folyamata, a széki intézmény kikristályosodásával együtt, úgy tűnik a XIV. század utolsó éveiben ért véget. Udvarhelyszék (melyet egyes későbbi források főszék - "Capitalis Sedes" - gyanánt emlegetnek) területi súlypontja a Nagyküküllő felső folyására esett, átnyúlva az Olt vízgyűjtő medencéjéhez tarozó Homoródok és a Vargyas meg Kormos vidékére; Marosszék a Maros és a Nyárád mentén jött létre, Csíkszék az Olt és a Maros felső folyásán, Sepsi-szék az Olt és a Feketeügy közti területen, Orbai-szék a Feketeügytől balra, Kézdi-szék ugyanazon vízfolyás felső szakaszán, a Kárpátok karéja védelmében, és végül Aranyosszék a hasonnevű folyóvíz mentén. A XVII. század kezdetén Sepsi-, Kézdi- és Orbai-szék egyesülése révén alakul Háromszék, így a székely székek száma ötre csökken. Néhány szék kebelében ún. fiúszékek jöttek létre: Sepsiszékben Miklósvár, Csíkszékben Gergyó és Kászon, Udvarhelyszéken Keresztúr és Bardóc, Marosszékben Szereda.
A székeket a székgyűlés irányította, melyen kezdetben részt vehetett a székben lakó valamennyi szabad székely, de a XV-XVI. századtól az első két rend tagjai (a főemberek és a lófők) sajátították ki a döntés jogát. A székgyűlések közti időszakban az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat a szék választott tisztviselői látták el, akik a gyűlések levezetését is biztosították. E tisztségviselők: a hadfölkelés szervezésében, valamint a bíráskodásban főszerepet játszó hadnagy vagy kapitány (maior exercitus, capitaneus), a bíráskodásban ténykedő székbíró (judex terrestris, judex sedis), illetve a törvénynapokon az ítélethozatalban közreműködő "szék vénei" (seniores), a későbbi esküdtek (jurati assessoribus).
A szék viszont csak részben volt önálló, egyébként a székely közösség szerves részét képezte, azaz a központi hatalommal és egyéb hatóságokkal (vármegyék, szász univerzitás) nem közvetlenül, hanem a "három rend székelyeinek összessége", a "székely nemzet" nevében lépett kapcsolatba. A székely univerzitás tehát kezdetben kifelé úgy érvényesült, mint egységes vármegye, mint osztatlan ispánság, tekintet nélkül a kebelében létrejött tagozódásra. A székely nemzet (natio siculica; 1437-től a kápolnai unió, az unio trium nationum tagja, a középkori Erdély rendi nációja és - nota bene! - nem etnikai értelemben vett nemzete) közös dolgait a nemzetgyűlés intézte, melyet a székelyföldi viszonylatban központi fekvésű Udvarhelyszéken (jobbára Udvarhely városában, vagy a Nagyküküllő-menti Agyagfalván) tartottak; a székely ispán, illetve különleges esetekben Udvarhelyszék kapitánya hívta össze. Udvarhelyszéket - ahol 1505 és 1562 között az egész Székelyföldre érvényes ítéleteket hozó fellebbviteli törvényszék is működött - minden bizonnyal központi fekvése avatta főszékké (capitalis sedes), vagy későbbi szóhasználat szerint székely anyaszékké, ám a többi szék képviselői szinte kínosan vigyáztak arra, hogy e státus ne jelentsen valamiféle felsőbbrendű, a "székely nemzet" egésze felett disponáló tényleges auktoritást.
Ide kívánkozik egy zárójel a "székely anyaváros", vagy ahogyan ógörög műszóval nevezték, "Areopolisz" XVIII. századtól adatolható nimbuszáról. Napjainkban ez egy kicsit aktuálpolitikai színezetet nyert, a járulékos túlzásokkal együtt. Mert túlzás Székelyudvarhelyt egyszerűen - és jelen időben - "székely főváros"-ként emlegetni (mint a 2004-es helyhatósági választások némely plakátjain), de a kisváros ürügyén ironizálva sugallni, hogy e kijelentésnek semmi alapja, ráadásul kerek-perec kijelenteni: "Marosvásárhely volt vagy hétszáz évig a Székelyföld fővárosa", ugyanakkora hiba. A főváros mindenekelőtt adminisztratív kategória. Marosvásárhely amiatt, hogy a székelyek lakta terület peremén feküdt, eleve nem válhatott a székely közélet centrumvá, 1616-tól pedig, miután szabad királyi város lett, jogilag is kizárta magát a Székelyföld kötelékéből. Itt visszautalnék a fennebb írottakra: a székely önkormányzat egyik paradox jellegzetessége, hogy bár katonai lényegű, nem tűr területi központot. Udvarhely mezőváros székely nemzetgyűléseknek, majd fellebbviteli bíróságnak adott otthont, a fejedelmi korban pedig a központi hatalom meggpróbálta itt (a Székely Támadt várban) kialakítani székely politikája végrehajtó támaszát (mint erről alább bővebben szó esik), ám ez - akár a fellebbviteli törvényszék esetében - ismét csak rövid távon működött. Itt őrizték a fejedelemség korában a hivatalosan használt mértékegységek egész Székelyföldre érvényes minta-darabjait (etalonjait), az udvarhelyi kapitány kezelte-vigyázta (1659-től bizonyíthatóan, egészen a székely székek megszűnéséig) a "székely nemzet" pecsétnyomóját. E tagadhatatlan tényekre, illetve előzményekre alapozva próbált Udvarhely (elsősorban a szék, olykor a város is, késő-középkori és újkori története során) egyfajta hegemón szerepkörben tetszelegni, amit azonban a székely közösség következetesen elutasított. De - pontosan eme örökös (és nota bene: ma is létező!) hegemónia-ellenes hangulatnak köszönhetően - másik "pánszékely" központ sem alakulhatott.
Visszatérve a székely önkormányzat működéséhez: a nemzetgyűlést összehívó és ott elnöklő székely ispán a széki tisztviselőktől eltérően nem a szék, hanem a király hivatalnoka, akit a király nevezett ki, előbb inkább magyarországi, majd erdélyi főnemesek, de sohasem a székelyek közül. Hunyadi Jánossal kezdődően az erdélyi vajdák egyszersmind székely ispánok is voltak.
A XV. századtól a központi hatalom a királybírói tisztség létrehozása révén is erősítette befolyását a székely székekben. Ezek a központilag kinevezett királybírák fokozatosan átvették a székbírók szerepkörét.
|
|
|
|
|
Aranyosszék |
Csíkszék |
Udvarhelyszék |
Marosszék |
Háromszék |
Aranyos Szék | |||
---|---|---|---|
Település neve (XIX. sz.) | Románul | Jelenlegi megye | Megjegyzés |
Alsószentmihály | Sinmihaiu de Jos | Kolozs | |
Aranyosmohács | Măhăceni | Fehér | |
Aranyospolyán | Poiana | Kolozs | Ma Torda része |
Aranyosrákos | Vălenii de Arieş | Kolozs | Ma Várfalva része |
Bágyon | Bădeni | Kolozs | |
Csákó | Cicău | Fehér | |
Csegez | Pietroasa | Kolozs | |
Dombró | Dumbrava | Fehér | |
Felsőszentmihály | Mihai Viteazu* | Kolozs | *A falut románul átnevezték a XX. században |
Felvinc | Unirea | Fehér | |
Harasztos | Călăraşi | Kolozs | |
Inakfalva | Inoc | Fehér | |
Kercsed | Stejeriş | Kolozs | |
Kövend | Plăieşti | Kolozs | |
Marosörményes | Ormeniş | Fehér | |
Marosveresmart | Vereşmort | Fehér | Ma Felvinc része |
Mészkő | Cheia | Kolozs | |
Sinfalva | Corneşti | Kolozs | |
Székelyföldvár | Războieni-Cetate | Fehér | |
Székelyhidas | Podeni | Kolozs | |
Székelykocsárd | Lunca Mureşului | Fehér | |
Várfalva | Moldoveneşti | Kolozs |
Csík Szék | |||
---|---|---|---|
Település neve (XIX. sz.) | Jelenlegi román név | Megye | Megjegyzés |
Balánbánya | Balan | Hargita | |
Borszék | Borsec | Hargita | |
Csatószeg | Cetatuia | Hargita | |
Csíkbánkfalva | Bancu | Hargita | |
Csíkcsicsó | Ciceu | Hargita | |
Csíkcsomortán | Soimeni | Hargita | |
Csíkdánfalva | Danesti | Hargita | |
Csíkjenőfalva | Ineu | Hargita | |
Csíkmadaras | Madaras | Hargita | |
Csíkménaság | Armaseni | Hargita | |
Csíkrákos | Racu | Hargita | |
Csíksomlyó | Sumuleu Ciuc | Hargita | Ma Csíkszereda része |
Csíkszentdomokos | Sindominic | Hargita | |
Csíkszentgyörgy | Ciucsingiorgiu | Hargita | |
Csíkszentimre | Sintimbru | Hargita | |
Csíkszentkirály | Sincraieni | Hargita | |
Csíkszentlélek | Leliceni | Hargita | |
Csíkszentmiklós | Nicolesti | Hargita | |
Csíkszentsimon | Sinsimion | Hargita | |
Csíkszenttamás | Tomesti | Hargita | |
Csíkszereda | Miercurea Ciuc | Hargita | |
Csíktaploca | Toplita Ciuc | Hargita | Ma Csíkszereda része |
Csíkverebes | Vrabia | Hargita | |
Ditró | Ditrau | Hargita | |
Galócás | Galautas | Hargita | |
Gyergyóalfalu | Joseni | Hargita | |
Gyergyóbékás | Bicazu Ardelean | Neamţ | |
Gyergyóremete | Remetea | Hargita | |
Gyergyószentmiklós | Gheorgheni | Hargita | |
Gyergyóvárhegy | Subcetate | Hargita | |
Gyimesbükk | Ghimes-Faget | Bákó | |
Gyimesfelsőlok | Lunca de Sus | Hargita | |
Gyimesközéplok | Lunca de Jos | Hargita | |
Karcfalva | Cârţa | Hargita | |
Kászonaltíz | Plaiesi de Jos | Hargita | |
Kászonfeltíz | Plaiesi de Sus | Hargita | |
Kászonimpér | Imper | Hargita | |
Lázárfalva | Lazaresti | Hargita | |
Mádéfalva | Siculeni | Hargita | |
Salamás | Sarmas | Hargita | |
Szárhegy | Lazarea | Hargita | |
Szépvíz | Frumoasa | Hargita | |
Tekerőpatak | Valea Strimba | Hargita | |
Tusnád | Tusnad | Hargita | |
Tusnádfürdő | Baile Tusnad | Hargita |
Három Szék | |||
---|---|---|---|
Település neve (XIX. sz.) | Jelenlegi román név | Megye | Megjegyzés |
Aldoboly | Dobolii de Jos | Kovászna | |
Angyalos | Angheluş | Kovászna | |
Bereck | Breţcu | Kovászna | |
Bölön | Belin | Kovászna | |
Csomakőrös | Chiuruş | Kovászna | |
Eresztevény | Eresteghiu | Kovászna | Ma Maksa része |
Esztelnek | Estelnic | Kovászna | |
Felsőcsernáton | Cernatu de Sus | Kovászna | |
Gelence | Ghelinţa | Kovászna | |
Haraly | Harale | Kovászna | |
Hilib | Hilib | Kovászna | |
Illyefalva | Ilieni | Kovászna | |
Kézdimartonos | Mărtănuş | Kovászna | |
Kézdioroszfalu | Ruseni | Kovászna | Ma Kézdivásárhely része |
Kézdiszászfalu | Sasausi | Kovászna | Ma Kézdivásárhely része |
Kézdiszentlélek | Sinzieni | Kovászna | |
Kézdivásárhely | Târgu Secuiesc | Kovászna | |
Kilyén | Chilieni | Kovászna | |
Kisbacon | Băţanii Mici | Kovászna | |
Kisborosnyó | Boroşneu Mic | Kovászna | |
Komolló | Comolău | Kovászna | Ma Réty része |
Középajta | Aita Medie | Kovászna | |
Kurtapatak | Valea Scurta | Kovászna | |
Lemhény | Lemnia | Kovászna | |
Maksa | Moacşa | Kovászna | |
Málnás | Malnaş | Kovászna | |
Nagyajta | Aita Mare | Kovászna | |
Nagybacon | Băţanii Mari | Kovászna | |
Nagyborosnyó | Boroşneu Mare | Kovászna | |
Nyujtód | Lunga | Kovászna | |
Oltszem | Olteni | Kovászna | |
Ozsdola | Ojdula | Kovászna | |
Szentkatolna | Cătălina | Kovászna | |
Sepsibodok | Bodoc | Kovászna | |
Sepsiszentgyörgy | Sfântu Gheorghe | Kovászna | |
Sósmező | Poiana Sărată | Bákó | |
Szacsva | Saciova | Kovászna | |
Szárazajta | Aita Seacă | Kovászna | |
Torja | Turia | Kovászna | |
Uzon | Ozun | Kovászna | |
Zabola | Zăbala | Kovászna | |
Zágon | Zagon | Kovászna |
Maros Szék | |||
---|---|---|---|
Település neve (XIX. sz.) | Jelenlegi román név | Megye | Megjegyzés |
Ákosfalva | Acăţari | Maros | |
Backamadaras | Păsăreni | Maros | |
Berekeresztúr | Bira | Maros | |
Búzaháza | Grâuşorul | Maros | |
Csókfalva | Cioc | Maros | Ma Hármasfalu része |
Fintaháza | Cinta | Maros | |
Folyfalva | Foi | Maros | Ma Nyárádkarácsony része |
Geges | Ghinesti | Maros | |
Harasztkerék | Roteni | Maros | |
Havad | Neaua | Maros | |
Illyésmező | Ilieşi | Maros | |
Káposztásszentmiklós | Nicoleşti | Maros | Ma Nyárádkarácsony része |
Kebele | Sânişor | Maros | |
Kebeleszentivány | Ivăneşti | Maros | |
Kelementelke | Călimăneşti | Maros | |
Kibéd | Chibed | Maros | |
Kisgörgény | Gruişor | Maros | |
Kislekence | Lechincioara | Maros | |
Lukafalva | Gheorghe Doja* | Maros | *Románul átnevezték a XX. században |
Lukailencfalva | Ilieni | Maros | Ma Lukfalva része |
Makfalva | Ghindari | Maros | |
Malomfalva | Moreşti | Maros | |
Marosvásárhely* | Tîrgu Mureş | Maros | *középkori neve: Székelyvásárhely |
Meggyesfalva | Mureşeni | Maros | |
Mezőbergenye | Berghia | Maros | |
Mezőcsávás | Ceuaşu de Câmpie | Maros | |
Mezőfele | Câmpenita | Maros | |
Mezőkölpény | Culpiu | Maros | |
Mezőmadaras | Mădăraş | Maros | |
Mezőménes | Herghelia | Maros | |
Mezőpanit | Pănet | Maros | |
Mezősámsond | Gheorghe Sincai* | Maros | *románul átnevezték a XX. században |
Mezőszabad | Voiniceni | Maros | |
Mikháza | Călugăreni | Maros | |
Nagyernye | Ernei | Maros | |
Nyárádmagyarós | Măgherani | Maros | |
Nyárádremete | Eremitu | Maros | |
Nyárádselye | Sirea Nirajului | Maros | |
Nyárádszentbenedek | Murgesti | Maros | |
Nyárádszereda | Miercurea Nirajului | Maros | |
Nyárádtő | Ungheni | Maros | |
Rigmány | Rigmani | Maros | |
Sóvárad | Sărăţeni | Maros | |
Szabéd | Săbed | Maros | |
Székelyabod | Abud | Maros | |
Székelybere | Bereni | Maros | |
Székelyhodos | Hodoşa | Maros | |
Székelyszentistván | Stefănesti | Maros | Ma Hármasfalu része |
Székelyvaja | Valenii | Maros | |
Szentgerice | Gălăţeni | Maros | |
Szentháromság | Troiţa | Maros | |
Szováta | Sovata | Maros |
Udvarhely Szék | |||
---|---|---|---|
Település neve (XIX. sz.) | Jelenlegi román név | Megye | Megjegyzés |
Agyagfalva | Lutita | Hargita | |
Alsóboldogfalva | Bodogaia | Hargita | |
Alsófalva | Ocna de Jos | Hargita | |
Atyha | Atia | Hargita | |
Bágy | Badeni | Hargita | |
Bözöd | Bezid | Maros | |
Bözödújfalu | Bezidu Nou | Maros | a település megsemmisült a Ceausescu-időszakban |
Énlaka | Inlaceni | Hargita | |
Erdőfüle | Filia | Kovászna | |
Etéd | Atid | Hargita | |
Farkaslaka | Lupeni | Hargita | |
Felsőboldogfalva | Feliceni | Hargita | |
Felsősófalva | Ocna de Sus | Hargita | |
Fenyéd | Bradesti | Hargita | |
Firtosmartonos | Firtanus | Hargita | |
Firtosváralja | Firtusu | Hargita | |
Gagy | Goagiu | Hargita | |
Homoródalmás | Meresti | Hargita | |
Homoródjánosfalva | Ionesti | Brassó | |
Homoródújfalu | Satu Nou | Hargita | |
Kadicsfalva | Cadiseni | Hargita | Ma Székelyudvarhely része |
Kápolnásfalu | Capalnita | Hargita | Ma Szentegyházasfalu része |
Korond | Corund | Hargita | |
Kőrispatak | <FONT style="FONT-FAMILY: " face="trebuchet ms,ge |